A BALATON VÍZÉN...
szonett
Csónakunk ring a Balaton vízén,
a nap szórja aranyos sugarát,
s evez csónakunk a nagy tavon át.
önfeledten benne ülünk; te meg én.
Majdan, hogyha eljön az esti „fény",
(szemünk ettől szebbet sose lát)
s figyelem a szép szemed sugarát;
arcom a te fénylő szemeddel „él".
Az esti „tükörbe" látom magam,
kedvesem! Szemedbe elmerengek,
ajakunkról száll a gyönyörű dallam.
Hallgatom, amint zenél a szíved,
(valami kedves poétikus „lant")
a szelíd holdfénybe" álölellek.
Sárközy Vendel Gergely.
1201: Királyhágó u. 114.
(1535: Budapest 114: P.F. 825.)
Szigliget, Kastély Kávéház,
2009. aug. 9.
